Tudtad?

• A Föld Világnapja 2022

  Április 22. 1970-től kezdődően a Föld Világnapjának évfordulója. Az ezt megelőző évtizedekben a légszennyezés az iparosodás és a jólét szinte üdvözített velejárójaként került elfogadásra. A köztudat nagyrészben figyelmen kívül hagyta az emberi egészségre gyakorolt káros mellékhatásokat és környezeti következményeket. Rachel Carson tengerbiológus és ökológus 1962-es Néma Tavasz című könyve sorsfordító publikációnak bizonyult a környezetvédelem előmozdítása területén. A szennyezés, a közegészség és a természet közötti párhuzamok vitathatatlan szemléltetésével egyértelműsítette a célzott odafigyelés és cselekvés szükségességét. Gaylord Nelson szenátor erre a megjelenő és egyre fokozódó tudatosságra építve létrehozta a Föld Világnapja mozgalmat.

  A 2020-as év a Föld Világnapjának 50. évfordulóját jegyezte. Ez idő alatt a globálissá fejlődött kezdeményezés több, mint 1 milliárd embert mozgósított a bolygónk védelmének érdekében. A mozgalom a merész fellépés, a széleskörű innováció és a méltányos végrehajtás eszméinek segítéségével az emberi magatartás formálására és a globális, nemzeti és lokális szabályozás erősítésére törekszik. A Föld érdekében történő összefogáshoz és a hatékony változás eléréséhez mindenkire szükség van. Vállalkozások, kormányok és magánszemélyek együttes fellépése nélkülözhetetlen a közös cél és jövő érdekében.

  Mára több, mint 193 országban április 22. a környezettudatossággal kapcsolatos információk és lehetőségek bemutatásáról és népszerűsítéséről szól a nonprofit Earth Day Network összefogásával. A Föld Világnapjának eseményei 2022-ben a ’Fektess a bolygónkba’ téma köré összpontosulnak. Te mit teszel? Gyere és ültess velünk!

  

• Az Erdők Világnapja 2022

  Az Erdők Világnapját 2012 óta, az ENSZ kezdeményezésére, március 21-én ünnepeljük. A világnapnak minden évben külön témája van, amely 2022-ben A Fenntartható Előállítás és Fogyasztás. Olyan eljárásoktól és szokásoktól való elrugaszkodás, amelyek a természetes erőforrásainkat indokolatlanul kimerítik, vagy károsítják alapfeltételei egy olyan jövőnek, ahol a közösségek a természettel együtt fejlődhetnek.

  A létfenntartó ökoszisztémák helyreállításának évtizede 2021-ben kezdődött, melyet az ENSZ Közgyűlése kezdeményezett. Nemzetközi összefogás és egyéni felelősségvállalás egyaránt szükséges ahhoz, hogy a jövő generációk is élvezhessék azokat a természeti javakat, amelyet mi megismerhettünk.

  Március 21-e tökéletes lehetőséget biztosít, hogy a fák és erdők által nyújtott rengeteg előnyt elismerjük és értékeljük, valamint lépéseket tehessünk ezen értékek megőrzése felé. A fák megtisztítják levegőnket, megszűrik ivóvizeinket, megvédenek bennünket a káros UV sugárzástól, hűtik a városok levegőjét, hozzájárulnak a közvetlen létfenntartásunkhoz és – rekreációs érdemeik által – lelki egyensúlyunkhoz is. Létezésünk közvetlenül és közvetve is nagyban függ erdeink egészségi állapotától.

  A klímaváltozás második legjelentősebb forrása az erdők pusztítása, főként mezőgazdasági, fakitermelési és bányászati okokból. Ezzel a globális károsanyag-kibocsátás 20 százalékáért az erdőirtás felelős. A degradáció megállítása azonban nem elég, az ártalmas folyamatokat vissza is kell fordítani, amíg erre még lehetőségünk kínálkozik. Fontos, hogy olyan erdőkben, ahol fakitermelés történik, folyamatos erdőborítást biztosító őshonos erdő eljárást alkalmazzunk, amelyek során nincs csupaszon maradó vágásterület. Így minimalizálhatjuk a negatív hatásokat.

  Tiszteljük és védjük erdeinket! Töltsünk minél több időt a szabadban, kiránduljunk és ha tehetjük, ültessünk fát, ezzel is mutatva az erdeink iránti tiszteletet és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünket.

  

• A tavasz, a klímaváltozás és a fenológia

  A biodiverzitás alakulásának hátterében legnagyobb részben a klímaváltozás áll. Ennek bizonyítéka a fenológia területén az egyik legszembetűnőbb. A fenológia a növények és az állatok különböző egyedfejlődési szakaszait megfigyelő ökológiai tudományterület. Az ökoszisztéma egyes részeiben történő időzítésbeli eltérés, továbbgyűrűzve, kihatással van az egyéb rétegekre is. Így, ha egy növény más időben virágzik, az megzavarhatja a beporzók viselkedését és a folyamat ütemezését. A növények, vagy rovarok magatartásában végbemenő alakulás az őket elfogyasztó madarak habitusait is befolyásolja. A hőmérsékletváltozás és a virágzás között jelentős az összefüggés. Ezen korreláció segítheti a faj-specifikus trendek felismerését, és egy integrált index segítségével előrejelezheti a klímaváltozás biodiverzitásra gyakorolt hatását. Egy széleskörű angol kutatás kimutatta, hogy az angol növények jóval korábban virágoznak, mint az elmúlt 250 évben bármikor (Amano et al 2010).

  

• Ökoszisztéma és biodiverzitás

  Az ökoszisztéma és a biodiverzitás fogalmak a klímaváltozás hatásainak erősödésével egyre gyakrabban előkerülnek. De mit is jelentenek ezek pontosan? A biodiverzitás, vagy más néven biológiai diverzitás a Földön előforduló élet sokféleségét jelenti. Ennek a sokféleségnek egy általános mértékegysége a fajgazdagság, amit az egy adott területen előforduló fajszám határoz meg. A fogalom a fajok genetikai változatait és a fajok által létrehozott ökoszisztémák variációit is magában foglalja. Az ökoszisztémák az élő organizmusok társulásai és az élőhelyük együttese által alkotott rendszerek. A rendszer határai elmosódhatnak, ezért egy ökoszisztéma kiterjedése lehet egészen kis területű, illetve akár az egész Földet magába foglaló.

  

• Hogyan beszéljünk gyermekeinkkel a klímaváltozásról?

  A klímaváltozás témája gyermekeink előtt sem marad rejtve. Aktualitásából kifolyólag vagy hallottak már róla, vagy beszéltek is róla, sőt az is lehet, hogy némely aspektusát meg is tapasztalták. Ezért semmiképpen ne kerüljük el az erről való társalgást. A következő néhány tippel segítünk, hogy hogyan tehetjük kevésbé ijesztővé a témát:

  • A gyerekek tizenéves koráig kerüljük a tragikus következmények részletezését. Ebben a korban a legfontosabb a természet szeretetének és tiszteletének megtanítása. Ilyenkor a racionalitás még nem túl fejlett, így a megoldások helyett a gyerekek még túlzottan a problémára összpontosítanak, amely szorongáshoz vezethet.
  • Tinédzser gyermekeinkkel már nyugodtan megvitathatjuk az üvegházhatás folyamatát és ennek befolyásoló tényezőit.
  • Minden korban a legfontosabb azonban, hogy példát mutassunk. Egészséges, előremutató és fenntartható szokások kialakításának segítésével meglepő eredményeket érhetünk el. Olyan szimpla lépések tudatosítása, mint a villanyok lekapcsolása, az újrahasznosítás, vagy netán komposztálás jó alapot biztosítanak a későbbi, már önálló ötletek, tettek, de legfőképpen a hozzáállás formálásához.
  

• Az erdőtérkép

  Az Erdőtérkép honlapján keresztül Magyarország erdőrészleteinek online térképe, valamint a hazai erdőigazgatások beosztása érhető el. Az oldal jól értelmezhető, vizuális formában nyújt információt az erdő természeti adottságai iránt érdeklődőknek a körzetekhez kapcsolódó legfontosabb adatokról, mint például: elsődleges rendeltetési funkciók, a tervezés éve, valamint a tulajdonosi forma.

  https://erdoterkep.nebih.gov.hu